Az egyik leggyakoribb társasházi kár, a csőtörés. A magyarországi társasházak állapota folyamatosan romlik, a közös képviselők elmondása szerint a közös költség sok esetben csak az épület állagának szinten tartására elég, a felújításokat különböző pályázati forrásokból igyekeznek megvalósítani.
Gondoljunk bele abba a helyzetbe, amikor hazaérkezünk és azt látjuk, hogy szeretett lakásunk mennyezetén a sarokban egy hatalmas ázás tátong és az oldalfal, esetleg a nappali parketta burkolata is végig ázott. Hirtelen azt sem tudjuk, merre induljunk. Felsietünk a felettünk lakóhoz, illedelmesen becsöngetünk és megkérjük, hogy vizsgálja át, nem tőle folyik-e le a víz.
A történetnek innentől kezdve két lefolyása lehetséges:
- Kiderül, hogy a felső lakónál a mosdó alatti flexibilis cső eldurrant, kiömlött a víz és a teljes fürdőszoba víz alá került. Mivel a vezeték szabadon fut (nem falban), a sérülés helye egyértelmű és jó esetben a lakó gyorsan tud intézkedni a vezeték cseréje ügyében.
- Kiderül, hogy a lakónál semmilyen hiba nem észlelhető, viszont a felső lakó tudomása szerint abban a falban fut egy vízcső, ami alatt a mi lakásunkban az ázási folt látható.
Mivel az első példánál a káreseményt azonosítottuk és elindult a kárrendezési eljárás, így a második példát boncolgassuk tovább. A károsult lakó tárcsázza az interneten talált vízvezeték szerelőt, aki néhány órán belül a helyszínre érkezik. Egy gyors ultrahangos vizsgálat után kiderül, hogy a vízcső eltört és onnan ázik a lakás. A vízvezeték szerelő elhárítja a problémát majd kiállítja a javításról készült számlát a károsult nevére. A károsultnak szerencséje van, korábban a közös képviselő jelezte felé, hogy a ház rendelkezik társasház biztosítással, így felhívja a ház kezelőjét és bejelentik a kárt. A kárügyintézés megkezdődik, az Ügyfélnek néhány napon belül a biztosító megtéríti a nevére kiállított számla összegét.
Buktatók és az a bizonyos apróbetűs rész
A fenti leírás szerint minden a lehető legjobban alakult, viszont sajnos ez a folyamat sok esetben nem zajlik le ilyen gördülékenyen. Néhány pontban összeszedtük, mire érdemes figyelni egy ilyen ügyintézés során:
- Vízvezeték szerelő hívása: Amennyiben a társasház rendelkezik biztosítással, jó esély van arra, hogy a szerződés tartalmaz asszisztencia szolgáltatást, amely pont az ilyen esetekre nyújt megoldást. A biztosító assistance számát tárcsázva, a biztosító gondoskodik a vízvezeték szerelő kiküldéséről, így nem kell az interneten bajlódni a szaki keresésével.
- Ultrahangos vizsgálat: A biztosító a káresemény elhárítása során olyan eljárásokat, alapanyagokat térít, amely egyértelműen elengedhetetlen volt a káresemény elhárításában. Ha a kár helye megállapítható lett volna ultrahangos technológia nélkül is, a biztosító ennek költségét nem fogja téríteni. Amennyiben az ultrahangos bevizsgálás megtörtént, az annak elvégzéséről szóló számla mellett a biztosítói kárrendezéshez szükséges a szakember rövid szakvéleménye is, melyben leírja, hogy mely vezeték és annak melyik szakasza volt meghibásodva. Ultrahangos vizsgálat esetén így a gördülékeny biztosítási kárrendezés érdekében már a bemérés megkezdése előtt javasolt jelezni a szakember felé, hogy a számla mellett az említett szakvéleményre is szükségünk van.
- Mikor érdemes műszeres bevizsgálást végezni? Amennyiben a csőtörés helye a kárkép alapján nem egyértelmű és az érintett vezetékszakasz olyan épületszerkezetben halad, melynek feltárása műszakilag komplikált és a meglévő értékes burkolatok miatt esetleg magas költséggel is jár. Ez esetben praktikus egy olyan szakvélemény, mely 30-40 cm-es pontossággal megnevezi a csőtörés helyét és ezáltal segít felbecsülni a javítás várható költségeit (gazdaságos-e kibontani a sérült vezetéket vagy esetleg jobban megéri egy kerülőágat kiépíteni). Amennyiben a műszeres bemérés a csőtörés tényét igazolja, a biztosító a bemérés költségét is megtéríti (az adott biztosítási szerződés feltételei szerint).
- Sérült cső hosszúsága: A biztosító kizárólag a sérült csőszakasznak technológiailag indokolt mértékű javítását/cseréjét teríti meg. Biztosítónként eltér, hogy ez mekkora csőszakaszt jelent, de ennek maximális hossza is meghatározásra kerül a biztosítási feltételekben.
- Munkadíj, kiszállási díj: A biztosító az előbbi példával hasonlóan, a munkadíj és a szaki kiszállási díját is erősen kontrollálja. Ha az interneten találunk valakit, aki 1 órán belül kiérkezik és ezért elkér 50.000 Ft-ot, viszont az átlagos munkadíj és kiszállási díj mindössze 30.000 Ft – akkor a biztosító nagy eséllyel nem fogja kifizetni a teljes kárösszeget.
- Tételes számla: Nagyon fontos, hogy a kiérkezett szakember egyértelműen, minden tételt külön sorban feltüntetve adja ki a számlát, amin a biztosító azonosíthatja a káresemény helyreállítása során keletkezett költségeket és ellenőrizheti azok életszerűségét. Amennyiben a kivitelező nem tud ilyen részletes számlát adni, abban az esetben egy külön számlarészletezőt/költségvetést kell kérni tőle, melynek részletes tartalma alapján a számlázott összeg műszaki tartalma és árképzése tételesen ellenőrizhető, nyomon követhető. Ilyen dokumentum birtokában nagy eséllyel a kárrendezés gyors és korrekt lesz.
- Kinek a nevére kérjük a számlát?: Erre vonatkozóan házanként eltér a gyakorlat. Van olyan társasház ahol engedélyezett a ház nevére kérni a számlát, így a ház fogja kifizetni a javítást végző szakember költségét a közös költségből. A biztosító szempontjából a lakó a saját nevére és kérhetik a számlát, viszont a lakónak ebben az esetben a kockázatviselés helyén lévő címet kell megadnia.
- Nem történt meg a biztosítói szemle. Megkezdődhet a helyreállítás?:A rövid válasz, hogy igen. Amennyiben a helyreállítás nem várhat addig, amíg a biztosító szemléző munkatársa bejelentkezik a károsultnál, a helyreállítás megkezdődhet, viszont mindent alaposan dokumentálni szükséges. Fényképek, videók készítése elengedhetetlen a későbbi egyértelmű beazonosításhoz. A sérült csővezetéket nem szabad kidobni, be kell tudni mutatni a biztosító kárszakértőjének. Amennyiben a vezetéken kívül más is kibontásra kerül (pl.: ázott parketta), sérült állapotában azt is le kell fotózni és a sérült parkettát legalább a biztosítói kárfelmérésig meg kell őrizni. Mindez alapvetően azért szükséges, hogy a biztosító a kárt teljeskörűen be tudja azonosítani. Amennyiben olyan ejtővezeték vagy épületszerkezeti elem kerül kibontásra, mely adott esetben fekáliával erősen szennyezett és a lakó-vagy közlekedő területen történő tárolás esetén fennáll a fertőzés veszélye, ebben az esetben ezek már a kárfelmérés megkezdése előtt elszállíthatók, azonban ez esetben különösen fontos, hogy ezeket fotókkal részletesen dokumentáljuk, ami alapján a biztosító kárszakértője a sérült vagyontárgyakat és a sérülés mértékét egyértelműen be tudja azonosítani.
Fontos: a fent leírt információk az általános kárrendezési eljárást veszik alapul. Biztosítónként az adott biztosító és termék biztosítási feltételei, illetve az adott biztosító által alkalmazott kárrendezési eljárások ettől részben eltérhetnek.